a Magyar Lapkiadók egyesülete és a Nemzeti média- és hírközlési hatóság médiatanácsa által, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA kötött közigazgatási szerződés 1. számú melléklete a 2023. május 4-ei módosítással EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A Magyar Lapkiadók Egyesületének
Társszabályozási Magatartási Kódexe
Preambulum
Sajtószabadság és független újságírás és a médiatartalom-szolgáltatók szakmai függetlensége nélkül nem lehet eredményesen őrködni a demokrácia megfelelő működése felett, és felügyelni a közélet tisztaságát, a politikai hatalomgyakorlás módját. A szólás- és sajtószabadság, valamint a nyilvánosság tagjai tájékozódáshoz való jogának biztosítása önmagában is közérdek. A vélemények, a tudósítás és a kommentár szabadsága, szövegben, hangban és képben, a sajtószabadság integráns részét képezi. Az újságíró – és rajta keresztül a médiatartalom-szolgáltató – hivatása szerint a demokratikus nyilvánosság egyik fontos szereplője, ebbéli minőségében a közérdek képviselője és közvetítője. Tevékenységével szerepet vállal a demokratikus közérdek érvényesülését akadályozó, veszélyeztető problémák feltárásában, a társadalmi feszültségek feloldásában.
A demokratikus közérdek érvényesülése érdekében a Kódex aláírói elkötelezik magukat a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve jelen Kódexben megfogalmazott, szigorú szakmai és etikai szabályok betartása mellett.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 190-191. §-ai alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Magyar Lapkiadók Egyesülete (a továbbiakban: Szakmai Szervezet) egymással közigazgatási szerződést kötött, amelyben a Médiatanács felhatalmazta a Szakmai Szervezetet arra, hogy – nem hatósági hatáskörként – a Médiatanács hatósági jogalkalmazását megelőző önigazgatási feladatot lásson el a szerződésben foglaltaknak megfelelően. Jelen Kódex az Mttv. 194. § alapján a fent említett közigazgatási szerződés mellékletét képezi.
I. RÉSZ
TARTALMI ELŐÍRÁSOK
I. FEJEZET
Alapelvek
- §
- A Kódex alkalmazásakor a sajtószabadság védelme és a demokratikus tájékoztatás szempontjai minden esetben jelentős, alapvető mérlegelési elemet képeznek a döntéshozatalban.
- A Kódex szabályai a közönség (nézők, hallgatók, olvasók) érdekeit, ezen keresztül pedig a demokratikus nyilvánossághoz fűződő közösségi érdeket védik. A Kódex nem az egyéni igényérvényesítés eszköze, a személyhez fűződő jogait érvényesíteni kívánó fél a polgári- és a büntetőeljárás szabályai szerint kereshet sérelmeire orvoslást.
- A Kódex által nem érintett területeken (lásd 3. § (1) bekezdés a)-b) pontok) az Mttv., illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) alapján a Médiatanács minden korlátozás nélkül eljárhat.
- A Szakmai Szervezet – az Smtv., Mttv., valamint a közigazgatási szerződésben foglaltak alapján eljárva – nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt, hanem társszabályozási eljárása során annak megállapítására jogosult, hogy a médiatartalom-szolgáltató a jelen Kódexben, valamint az Smtv.-ben és az Mttv.-ben foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes szolgáltatott tartalmak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e ezeket.
II. FEJEZET
A Kódex hatálya
2. §
A Kódex személyi hatálya kiterjed:
a) a Szakmai Szervezet tagjai közül azon médiatartalom-szolgáltatókra, amelyek a Kódex rendelkezéseit magukra, illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el,
b) azon, a) pontba nem tartozó médiatartalom-szolgáltatókra, amelyek a Kódex rendelkezéseit magukra, illetve egyes médiatartalom-szolgáltatásukra nézve kötelező érvényűnek ismerik el,
c) azon kérelmezőkre, akik konkrét ügyben a Szakmai Szervezethez fordulnak jogorvoslatért.
3. §
(1) A Kódex alapján a Szakmai Szervezet által az alábbi hatósági ügytípusok láthatók el nem hatósági hatáskörben a Szakmai Szervezet és a Médiatanács között köttetett közigazgatási szerződésben foglaltak szerint:
a) az Smtv. 14. § (2) bekezdésének, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (3) és (4a) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében;
b) az Smtv. 20. § (1)-(3) bekezdéseinek felügyelete a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében;
c) az Smtv. 14. §-ának, 16. §-ának, 17. §-ának, 19. § (2) és (4a) bekezdéseinek felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások esetében;
d) az Mttv. 10. § (7) bekezdésének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében;
e) az Mttv. 11. §-ának felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében;
f) e Kódex I. Rész IV. Fejezetében szereplő tényállásokkal kapcsolatos normasértés esetén.
(2) A Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés alapján a Szakmai Szervezet e Kódex 5-11. §-aiban foglalt rendelkezések megsértése esetén járhat el a Kódex hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltatókkal szemben.
III. FEJEZET
Adatvédelmi előírások
4. §
A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései és az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet szabályai értelemszerűen alkalmazandók.
IV. FEJEZET
Egyes tényállások
Az emberi méltóság védelme
5. §
(1) A lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.
(2) Az emberi méltóság megsértésének minősülhet a lekérhető médiaszolgáltatásban különösen:
a) ha a tartalom azt az üzenetet közvetíti, hogy az emberi személyiségnek nincsen érinthetetlen tartománya,
b) a kiskorúak személyiségfejlődését veszélyeztető, azonosítható módon történő bemutatása,
c) egyes személyeknek, társadalmi csoportoknak, közösségeknek másokhoz képest alacsonyabb rendűként, másodrendűként való bemutatása, egyenlő emberi méltóságuk megkérdőjelezése.
(3) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek bármilyen médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása.
(4) A médiatartalom-szolgáltató tartózkodik az erőszak, brutalitás, vagy szenvedés kizárólag öncélú bemutatásától. Az erőszak, brutalitás vagy szenvedés ábrázolása különösen akkor tekinthető öncélúnak, ha halott, haldokló, vagy szenvedő emberekről a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő jogos érdeket meghaladó részletességgel, a személyek azonosítására alkalmas módon tudósítanak.
Az információs önrendelkezési jog védelme
6. §
A magántermészetű információk, személyes adatok közzétételébe való jogosulti beleegyezés megléte esetén ezek közzététele megengedett, feltéve, hogy az 5. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt előírások nem sérülnek.
Kiskorúak védelme
7. §
(1) Sajtótermékben megjelenő azon médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi vagy fizikai fejlődését különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, csak oly módon tehető a nyilvánosság tagjai számára elérhetővé, amely – valamely műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával – biztosítja, hogy kiskorúak nem férhetnek hozzá. Ha ilyen megoldás alkalmazása nem lehetséges, akkor a médiatartalom csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló tájékoztatást tartalmazó figyelmeztető jelzéssel tehető közzé.
(2) Médiatartalomban tilos kiskorú személyt oly módon bemutatni, ami életkorának megfelelő fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti.
(3) A kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi fejlődésének védelme kiterjed a korhatár besorolásnak az Mttv. 10. § (7) bekezdésben foglaltak maradéktalan betartására: a lekérhető médiaszolgáltatók internetes honlapja tekintetében.
8. §
(1) A médiatartalom-szolgáltató az interneten elérhető tartalom forráskódjához olyan azonosítókat („metatag”-ek) köteles hozzárendelni, amelyek utalnak a médiatartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriára, és ingyenesen elérhető otthoni tartalomszűrő-alkalmazásokkal (szülői gyermekzár-programok) felismerhetőek.
(2) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató által szolgáltatott tartalom az Mttv. 9. §-a szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a médiatartalom-szolgáltató köteles a tartalom megtekintésének megkezdése előtt egy, a felhasználó életkorára vonatkozó kérdést intézni, ezzel ellenőrizve a felhasználó korhatár jogosultságát (például jelenítsen meg egy kérdést, amelyben a néző életkorát ellenőrzi: „Ön elmúlt már 18 éves? Igen – Nem”.) Ha az életkor ellenőrzés alapján a felhasználó nem jogosult megtekinteni a tartalmat, akkor a tartalom nem kerülhet lejátszásra.
(3) Amennyiben a médiatartalom-szolgáltató által szolgáltatott tartalom Mttv. szerinti V-VI. korhatár-kategóriába esik, akkor a médiatartalom-szolgáltató köteles az életkor- ellenőrzéssel egyidejűleg, azonos helyen, jól láthatóan felhívni a felhasználó figyelmét a kiskorúakra vonatkozó veszélyekre.
Az alkotmányos rend védelme
9. §
A médiatartalom nem sértheti az alkotmányos rendet.
A közösségekkel szembeni gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalma
10. §
(1) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely vallási közösség vagy ezek bármely tagja elleni – a közösséghez tartozása miatt történő – gyűlölet keltésére vagy erőszakra uszításra.
(2) A médiatartalom-szolgáltató által közzétett médiatartalom nem lehet alkalmas az (1) bekezdésben meghatározott valamely közösség kirekesztésére. Kirekesztő médiatartalomnak minősülhet különösen:
a) az érintett közösség társadalmon belüli elszigetelésére történő felhívás vagy erre való utalás,
b) az érintett közösség tagjait megillető emberi és személyhez fűződő jogoktól – a közösséghez való tartozásuk miatt – való megfosztásra történő felhívás vagy arra való utalás.
(3) A gyűlöletkeltő, vagy kirekesztő véleményeknek, álláspontoknak a demokratikus tájékoztatás célját szolgáló bemutatásakor a médiatartalom-szolgáltatónak felelős módon kell eljárnia. Ennek módját az adott médiatartalom jellege, illetve felelős szerkesztője határozza meg.
A kereskedelmi közlemények és reklámok elkülönítése más médiatartalmaktól 11. §
(1) A médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.
(2) A médiatartalomban megjelenő reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
(3) A burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.
V. FEJEZET
Az egyes tényállások alkalmazása során irányadó mérlegelési szempontok
12. §
(1) A médiatartalom megítélésénél, illetve a jogkövetkezmények meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az milyen hatást gyakorolhat a társadalmi nyilvánosságra, tekintettel – többek között – a közzététel módjára és helyére, az általa elért közönségre. Az egyes médiatartalmak vizsgálatát az eltérő műfaji sajátosságokra, az adott médiatartalom jellegére és célközönségére tekintettel, az összes körülmény gondos mérlegelésével kell elvégezni. A konkrét és vitatott médiatartalmat a maga teljességében kell megítélni. A normaszegés megállapításánál a vitatott tartalmat nem lehet az adott egységet képező médiatartalom kontextusából kiragadni, és a normaszegést az így kiragadott tartalom alapján megállapítani.
(2) A médiatartalomban szereplő vélemények erőteljes, sértő vagy szélsőséges jellege önmagában még nem minősül az Mttv., az Smtv vagy a Kódex megsértésének, a sérelem mérlegelésekor a vélemény által érintettek egyéni érzékenysége nem adhat alapot a Kódex megsértésének megállapítására.
13. §
(1) A tényállásokkal kapcsolatos mérlegelés során – szükséges esetben – figyelemmel kell lenni a médiatartalomban szereplő személyek közszereplői minőségére.
(2) A Kódex alkalmazása során közszereplőnek minősülnek – a nyilvánosság előtt zajló tevékenységével összefüggésben – különösen a következő személyeket:
a) minden választott köztisztséget betöltő személy,
b) minden közhivatalt betöltő személy,
c) minden közfeladatot ellátó személy,
d) minden, munkáját a nyilvánosság előtt végző személy (például médiatartalmakban rendszeresen megjelenő személyek, színészek, zenészek, más művészek, egyházi vezetők, sportolók, üzletemberek, újságírók, egyetemi oktatók, polgárőrök, közérdeklődésre számot tartó perekben szereplő ügyvédek, sportegyesületek vezetői),
e) minden, bármilyen mértékben közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban, illetve a piacon monopolhelyzetben lévő, vagy közbeszerzési eljárásban érdekelt cég vezető tisztségviselői, akik közpénzzel kapcsolatos tranzakciókban vesznek részt,
f) olyan személyek, akik a magánéletükre vonatkozó információkat nyilvánosságra hozatal végett önkéntesen adják át a médiatartalom-szolgáltatónak.
VI. FEJEZET
Jogérvényesítés
14. §
Tilos visszaélni a jelen Kódexben biztosított jogok gyakorlásával, valamint tilos az előírt kötelezettségek érvényesítését azok társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok érdekében gyakorolni.
15. §
Amennyiben a Szakmai Szervezet a kérelmező kérelme alapján megállapítja a médiatartalom-szolgáltató jogsértését, a jelen Kódex 28. §-a szerinti, saját mérlegelésén alapuló jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
II. RÉSZ
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
I. FEJEZET
Általános szabályok
16. §
(1) A Szakmai Szervezet 20. § alapján létrehozott állandó vagy eseti bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) jár el a jelen Kódex szabályainak megsértése esetén.
(2) A Szakmai Szervezet a jelen Kódex 2. §-ában meghatározott médiatartalom-szolgáltatók és személyek tekintetében járhat el a jelen eljárási szabályok szerint.
17. §
(1) A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárása kérelemre indul.
(2) Amennyiben a Szakmai Szervezet az V. fejezetben foglaltak megsértését észleli, hivatalból kezdeményezheti társszabályozási eljárás indítását.
(3) A Szakmai Szervezet a Kódex 30. § (5) bekezdésben meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján hivatalból társszabályozási eljárást indíthat.
18. §
(1) A Bizottság 16. § szerinti társszabályozási eljárása díjmentes.
(2) A kérelmező a kérelem benyújtásához mellékelt nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy a Szakmai Szervezet az eljárásban kért, illetve az eljárás indításához megkövetelt személyi adatait kezelje, tárolja, feldolgozza, valamint ahhoz is, hogy az Mttv. által előírt adatszolgáltatási kötelezettsége körében ezeket az adatokat a Médiatanácsnak (vagy a Hivatalnak) továbbítsa.
19. §
A Bizottság eljárása nem nyilvános.
II. FEJEZET
Az eljáró bizottság
20. §
(1) A Bizottság kijelölése a Szakmai Szervezet nyilvános szakértői listájáról történik. A Bizottság három tagból áll.
(2) Az eseti bizottságok összetételéről és annak beosztásáról a Szakmai Szervezet létesítő okiratában meghatározott testület dönt. Ha valamely tag akár összeférhetetlenség vagy egyéb akadály miatt nem tud eljárni, úgy az elnökség jelöl ki póttagot a szakértői listáról
21. §
(1) Az eljáró Bizottságnak nem lehet tagja:
a) a kérelmező, vagy az eljárás alá vont, ezekkel munkavégzésre irányuló vagy egyéb folyamatos jogviszonyban álló, valamint a vele együtt jogosított vagy kötelezett személy,
b) az a) pont alá eső személy képviselője, vagy volt képviselője, ez utóbbi, csak ha az ügyben eljárt,
c) az a) vagy b) pont alá eső személynek a hozzátartozója, vagy képviselője,
d) megismételt eljárás esetén, aki az első eljárásban eljáró Bizottság tagja volt,
e) megismételt eljárás esetén, aki az első eljárásban tanúként vagy szakértőként részt vett,
f) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyerek, a házastárs, a testvér, az élettárs, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
22. §
(1) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, a kijelölésről kapott tájékoztatást követően haladéktalanul, de legfeljebb 3 napon belül hivatalból köteles azt a Szakmai Szervezet elnökének bejelenteni. A kizárási okra a kérelmező és az eljárás alá vont is egyaránt hivatkozhat.
(2) Kizárási ok fennállása, vagy bejelentése esetén a Szakmai Szervezet elnöke 5 napon belül köteles a kizárásról dönteni, és a tag vagy tagok kizárása esetében egyúttal új bizottsági tagot, tagokat kijelölni.
III. FEJEZET
A társszabályozói eljárás
23. §
(1) A kérelmező a kifogásolt médiatartalommal kapcsolatban a Szakmai Szervezet eljárása előtt köteles megkeresni a tartalmat közzétevő médiatartalom-szolgáltatót. A kérelmet a médiatartalom megjelenésétől számított 180 napon belül, illetve folyamatos közzététel esetén az első megjelenéstől számított 180 napon belül lehet benyújtani a médiatartalom-szolgáltatóhoz. A médiatartalom-szolgáltatóhoz benyújtandó kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 180 napon túl nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(2) A médiatartalom-szolgáltatóhoz intézett kérelem benyújtására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti. A kérelemben meg kell jelölni, hogy a kifogásolt tartalom jelen Kódex, az Mttv., illetve az Smtv. mely rendelkezését sérti.
(3) Amennyiben az érintett médiatartalom-szolgáltató a megkeresésre 8 napon belül nem válaszolt vagy a kérelmező kérelmét elutasította, a kérelmező a válaszadásra nyitva álló határidő leteltét, illetve az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül kérheti társszabályozási eljárás megindítását. Amennyiben a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy – ennek hitelt érdemlő igazolása esetén – a 15 napos határidő az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárása iránti kérelem előterjesztésének a jogsértés bekövetkeztétől számított 180 napon túl – ide nem értve azt az esetet, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti határidőben a médiatartalom-szolgáltatóhoz fordult – nincs helye. E határidő jogvesztő, igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a Szakmai Szervezetnél társszabályozási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtására az jogosult, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kódex, az Mttv., illetve az Smtv. szabályaival ellentétes magatartás sérti. A kérelmet minden esetben írásbeli formában a Szakmai Szervezet honlapján megjelölt módon kell benyújtani. A Szakmai Szervezet a Titkárság címét, az ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségét, és az egyéb szükséges információkat mind a honlapján, mind a nyilvánosság egyéb eszközeinek igénybevételével teszi közzé.
(5) A Médiatanács a hozzá beérkező, de a Kódex hatálya alá – a Szakmai Szervezet hatáskörébe – tartozó egyedi kérelmeket (panaszokat) minden esetben továbbítja a Szakmai Szervezet részére. A Bizottság 3 napon belül megvizsgálja, hogy az adott ügyben jogosult-e a Szakmai Szervezet eljárni. Szükség esetén ehhez bekéri a kérelmező, illetve az eljárás alá vont írásbeli nyilatkozatát. Amennyiben az adott ügyben a Szakmai Szervezet nem jogosult eljárni, a kérelmet (panaszt) haladéktalanul visszaküldi, vagy ha közvetlenül hozzá érkezett, megküldi a Médiatanácsnak, ellenkező esetben az eljárásra a jelen Kódex szabályai megfelelően irányadóak.
(6) Amennyiben a kérelmező az eljárás megindítása iránti kérelmét mind a Médiatanács, mind a Szakmai Szervezet részére megküldi és az ügyben a Szakmai Szervezet jogosult eljárni, az eljárás jelen Kódex rendelkezéseinek megfelelő lefolytatására a Szakmai Szervezet jogosult.
24. §
(1) Az eljárás nem magyar állampolgárságú, magyar nyelvet nem ismerő alanyai a fordítási és tolmácsolási költség előzetes viselése (előlegezése) útján kérhetik az anyanyelvükön történő eljárást és döntéshozatalt.
(2) A Szakmai Szervezet az eljárás alanyaival jogi hatás kiváltására alkalmas módon kizárólag írásban tart kapcsolatot. Az eljárás résztvevőinek hatékonyabb tájékoztatása érdekében a Szakmai Szervezet elektronikus levél (e-mail) útján is kapcsolatot tarthat, kivéve, ha az eljárás alanya ez ellen tiltakozott.
(3) A Szakmai Szervezet társszabályozási eljárásának ügyintézési határideje 30 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal – az ügy bonyolultságára és a tények feltárásának nehézségeire tekintettel – 15 nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidő a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptári napon indul.
(4) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, az esetleges fordításokhoz szükséges időtartam, a döntések, egyéb iratok postára adásának napjától a kézbesítésig terjedő időtartam.
(5) Amennyiben az előírt határidőn belül a Szakmai Szervezet nem jár el, a Kérelmező (panaszos) az ügyintézési határidő utolsó napjától számított 30 napon belül a Médiatanácshoz fordulhat a Szakmai Szervezet eljárási kötelezettségének megsértése tárgyában. A Médiatanács – az eljárási kötelezettség megsértésének megállapítása esetén – megfelelő határidő tűzésével felhívja a Szakmai Szervezetet az eljárásra és a döntéshozatalra. Ha a Szakmai Szervezet e felhívásnak a Médiatanács által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a Médiatanács magához vonja az ügyet.
25. §
(1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a természetes személy kérelmező esetén a természetes személy nevét és lakhelyét, valamint a lakcímtől eltérő levelezési címét, illetve, ha a kérelmező jogi személy, akkor a jogi személy nevét és székhelyét, a képviselőjének nevét és értesítési címét, képviseleti jogosultságának igazolását,
b) a kifogásolt magatartás leírását, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak leírását,
c) a jogsértő tartalomról való tudomásszerzés időpontját,
d) a Bizottság döntésére irányuló határozott kérelmet,
e) annak igazolását, hogy a kérelmező előzetesen a médiatartalomhoz-szolgáltatóhoz fordult, azonban a médiatartalom-szolgáltató 8 napos határidőn belül nem válaszolt, a kérelmét elutasította vagy az abban foglaltaknak mégsem tett eleget,
f) a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adatai kezeléséhez.
(2) Ha a kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza az (1) bekezdésben foglaltakat, a Szakmai Szervezet egy alkalommal, 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.
(3) A Bizottság a kérelmet további vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) a (2) bekezdés szerinti hiánypótlásra előírt határidő eredménytelenül eltelt vagy a kérelem a hiánypótlást követően sem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak,
b) a kérelem elkésett, vagy
c) a kérelmező olyan ügyben kérelmezi a társszabályozási eljárás megindítását, amelyet a Szakmai Szervezet már érdemben elbírált és a kérelem alapján nem tár fel az ügy érdemi megítélését befolyásoló új tényt vagy körülményt.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Szakmai Szervezet tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a 23.§ (3) bekezdésében hivatkozott határidőn belül kérelmét hiánytalan formában ismételten benyújthatja.
26. §
(1) A Bizottság a hiánytalan kérelem alapján megküldi a bejelentés tárgyára vonatkozó iratok, bizonyítékok másolatát az eljárás alá vont fél, vagy annak képviselője részére és felhívja, hogy öt (5) napon belül írásbeli észrevételeit és esetleges ellenkérelmét, annak bizonyítékaival együtt terjessze a Bizottság elé.
(2) Ha az ügy természete lehetővé teszi, a Bizottság felhívhatja a kérelmezett felet, hogy 3 napon belül a kérelmezővel egyezséget kössön.
(3) Ha az egyezség létrejön vagy a kifogásolt közlést az eljárás során az eljárás alá vont fél megváltoztatta, a Bizottság az eljárást jogkövetkezmény alkalmazása nélkül megszüntetheti.
27. §
(1) A Bizottság tárgyalást tarthat, ha a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.
(2) Az eljárás folyamán bármilyen bizonyíték előterjeszthető, ami alkalmas arra, hogy valamely tényt a Bizottság előtt igazoljon. A Bizottság szükség szerint tanúkat és külső szakértőket hallgathat meg.
(3) A felek az ellenérdekű fél által előterjesztettekre az eljárás bármely szakaszában észrevételeket tehetnek.
(4) A Bizottság kizárólag a felek által előterjesztett bizonyítékokat vizsgálja, hivatalból nem köteles bizonyítást lefolytatni.
(5) Az eljárás alanyai az eljárás bármely szakaszában – a védett adatok kivételével – korlátozás nélkül betekinthetnek az eljárás irataiba.
(6) Harmadik személy az eljárás irataiba akkor tekinthet be, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. A harmadik személyek iratbetekintése tárgyában a Szakmai Szervezet külön döntést hoz, amelyet indokolni nem köteles. Harmadik személyek az eljárás során védett adatnak (ilyenek különösen: üzleti titok, személyes adatok) minősített iratokba nem tekinthetnek be.
28. §
(1) A Bizottság eljárást lezáró határozatában:
a) a megalapozatlan kérelmet elutasítja,
b) a megalapozott kérelemnek helyt ad, és a normasértés pontos megjelölésével megállapítja a normasértés megtörténtét,
c) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vont felet a normasértő magatartás megváltoztatására,
d) szükség esetén kötelezi az eljárás alá vont felet a normasértő tevékenység abbahagyására és, ha lehetséges, az eredeti állapot helyreállítására,
e) kötelezheti az eljárás alá vont felet elégtétel adására a normasértés miatt, az eset összes körülményeire tekintettel, akár oly módon, hogy az elégtétel a normasértéssel azonos nyilvánosságot kapjon,
f) kötelezheti az eljárás alá vont felet az e) pontban hivatkozottól eltérő egyéb nem vagyoni elégtétel adására, illetve az eljárási költségek megtérítésére,
g) a normasértés súlyától függően meghatározott időre megtilthatja az eljárás alá vont azon jogosultságának gyakorlását, hogy a Szakmai Szervezet Bizottsága járjon el az általa elkövetett, a Szakmai Szervezet eljárásának hatálya alá tartozó jogsértés esetén. A kizárt szolgáltató a kizárás időtartama alatt az Mttv. szerinti hatósági eljárás alanyává válik.
A Bizottság a fentiek közül egyidejűleg több jogkövetkezményt is alkalmazhat.
(2) A Bizottság eljárást lezáró határozatában döntését írásban indokolni köteles.
(3) A Bizottság határozata kézbesítéssel tekintendő közöltnek. A Bizottság határozatát a felekkel rövid úton (e-mailben) is közölheti, az e-mailben történő közlés ugyanakkor joghatás kiváltására nem alkalmas.
(4) A Bizottság a határozatának végrehajtását akadályozó tényeket és körülményeket a Szakmai Szervezet nyilvánosságra hozhatja.
(5) A Szakmai Szervezet nyilvánosságra hozhatja a határozatát a normaszegő eljárás alá vont fél megnevezésével és a normaszegés megállapításával.
IV. FEJEZET
Jogorvoslat
29. §
A szakmai Szervezet által hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem előterjesztője, illetve a döntéssel kötelezett a döntés átvételétől számított 15 napon belül az Mttv. 199. §-a alapján kérheti a döntés felülvizsgálatát a Médiatanácstól. E jogorvoslati határidő jogvesztő.
V. FEJEZET
A hivatalból induló eljárásra vonatkozó különös rendelkezések
30. §
(1) A Kódex hatálya alá tartozó norma megsértésére hivatkozással bárki panasszal (bejelentéssel) élhet, aki a panasz (bejelentés) tárgyában nem minősül kérelmezőnek.
(2) A panaszban (bejelentésben) meg kell jelölni a panaszos (bejelentő) nevét és címét, az eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a normasértés valószínűsíthető, valamint a panaszt (bejelentést) megalapozó tényeket. A panaszos (bejelentő) kérheti személyes adatainak zárt kezelését.
(3) A Szakmai Szervezet a panasz (bejelentés) alapján hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Szakmai Szervezet a panasz (bejelentés) alapján nem indít eljárást, arról – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a panaszost (bejelentőt).
(4) Amennyiben a panasz (bejelentés) tartalma szerint a panaszos (bejelentő) kérelmezőnek minősül, a Szakmai Szervezet tájékoztatja a panaszost (bejelentőt) e tényről és az eljárás kezdeményezés feltételeiről.
(5) Amennyiben a Szakmai Szervezet a feladatkörébe tartozó és általa előzetesen meghatározott tárgykörökben és ütemezés szerinti átfogó ellenőrzés eredménye alapján valamely, a társzabályozási eljárása hatálya alá tartozó médiatartalom-szolgáltató esetében normasértést valószínűsít, hivatalból társszabályozási eljárást indíthat. Ebben az esetben az eljárás megindításáról a Szakmai Szervezet elnöksége határoz.
(6) A hivatalból induló eljárásra a Kódex eljárási szabályai alkalmazandóak, az alábbi eltérésekkel:
a) az eljárási határidők a Szakmai Szervezet elnökségének az eljárás megindításáról szóló határozata meghozatalát követő naptári napon indulnak,
b) a Bizottság mindhárom tagját a Szakmai Szervezet elnöksége jelöli ki a Szakmai Szervezet szakértői listájáról,
c) az eljárás során a 26. § rögzített rendelkezések nem alkalmazandóak.
(7) A Bizottság határozatát a Szakmai Szervezet megküldi az eljárás alá vont, illetve az eljárással érintett médiatartalom-szolgáltató, valamint a Médiatanács részére.
VI. FEJEZET
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az Mttv. eljárási szabályainak alkalmazása
31. §
(1)A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az Mttv. társszabályozási fejezetében foglalt eljárási szabályok kötelezően alkalmazandók.
(2) A Kódex hatálya alá tartozó eljárásokban az Ákr. szabályai közül az alapelvek, a képviseletre, az iratra, a tanúra, a határidő számítására, az igazolásra, az adatkezelésre, a hivatalbóli hatósági ellenőrzésre, a kézbesítésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók.
III. RÉSZ
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
32. §
A Kódexben használt fogalmak alatt – különösen – az Mttv., az Smtv. és az Infotv. vonatkozó fogalommeghatározásával összhangban az alábbiakat kell érteni:
- Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.
- Eljárás alá vont: az a – bepanaszolt – médiatartalom-szolgáltató, akinek valamely konkrét tevékenysége, eljárása miatt a kérelmező a Szakmai Szervezethez fordult.
- Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem azonos az eljárás alá vont féllel, a Kérelmezővel vagy az eljárás egyéb résztvevőjével.
- Hozzájárulás személyes adatok kezeléséhez: az érintett szándékának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
- Internetes sajtótermék: az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során meg valósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.
- Kérelmező: akinek jogát vagy jogos érdekét a kifogásolt médiatartalom sérti, és emiatt a tartalomszolgáltatóhoz illetve a Szakmai Szervezethez fordul.
- Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban.
- Közigazgatási szerződés: a szakmai szervezet és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa között létrejött, a társszabályozási eljárással kapcsolatos felhatalmazást tartalmazó megállapodás.
- Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.
- Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki, vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.
- Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.
- Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.
- Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele.
- Panaszos: aki a feltételezett jogsértést észleli, és emiatt a Szakmai Szervezethez fordul.
- Reklám: olyan közlés, tájékoztatás illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető, forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.
- Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személyszerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során meg valósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.
- Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.
- Védett adat: a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok.
Letölthető verzió: Magatartási kódex